A közelmúltban Észak-Olaszországban fellépő jégeső viharok felhívták a figyelmet arra, hogy ezek a hirtelen és heves légköri események milyen károkat okozhatnak a fotovoltaikus rendszerekben. Több rendszertulajdonos is közzétett a közösségi oldalakon a károsodott növényekről készült fotókat, amelyeken jól látható a jégeső erőszakossága, és mindenekelőtt a jégesők mérete, amelyek egyes esetekben a 20 cm-es átmérőt is elérték.
De mekkoranak kell lenniük ezeknek a szemeknek, hogy károsítsák a fotovoltaikus rendszert? Mi tekinthető kritikus küszöbnek, amely felett a kár jelentőssé válik?
Ezekre a kérdésekre próbáltunk választ adni a Vrije Universiteit Amsterdam (VUA) 2019-es jelentésének leporolásával, amely egy 2016 júniusában Hollandiában bekövetkezett történelmi jégeső biztosítási káradatait vizsgálta.
A holland kutatók következtetései szerint a napelemek károsodása elsősorban a legalább 3 cm-es maximális méretű jégesővel történik. "A nagyobb (4 cm-nél nagyobb) jégesők átlagosan több kárt okoznak, mint a kisebb jégesők, de nagyobb változatosságot mutatnak a napelemek károsodásának mértékében" - magyarázták a "A napelemek sebezhetősége a jégesővel szemben" című lapban.
3 cm-től kezdve mind a láthatatlan, mind a látható sérülések előfordulhatnak, de 4 cm-től kezdve a látható sérülések százalékos aránya jelentősen megnő.
A legkisebb repedések (mikrorepedések) nem az elülső üvegrétegben, hanem a szilíciumban keletkeznek, így a kezdeti hozam nem csökken. Néhány hónap elteltével azonban a sérült területeken rohamos teljesítménycsökkenés mutatkozhat, és körülbelül egy év múlva a mikrorepedések is láthatóvá válnak a panel külső oldalán. Minden sérülés csökkenti a napelemek élettartamát.
A tetőnek a jégeső irányához viszonyított tájolása nagyban befolyásolhatja a jégeső által a napelemekben okozott károkat – fejtették ki a kutatók, megjegyezve, hogy ez a tényező még a jégeső nagyságánál is meghatározóbb lehet.
Aztán van néhány empirikus bizonyíték – másrészt nem túl jelentős –, hogy még a napelemek felszerelési szöge is befolyásolhatja a napelemek károsodását. A nagyobb hajlam a tudósok következtetései szerint segítene a kár mérséklésében.
A tanulmányból az is kiderül, hogy Európában és Hollandiában növekszik a jégesők gyakorisága, csakúgy, mint a jégesők okozta károk. Ez azt jelzi, hogy a kitett tárgyak, például a napelemek sebezhetőbbé válhatnak a jövőben.
"A jégeső kockázatát és a napelemek jégesővel szembeni sebezhetőségét bele kell foglalni a kockázati modellekbe és az éghajlati alkalmazkodási stratégiákba" - összegezték a holland kutatók.
